Egy légtechnikai rendszer energiafogyasztását sok tényező befolyásolja: a ventilátorok teljesítménye, a rendszer kialakítása, a szűrők állapota, a légcsatornák keresztmetszete, a beszabályozás pontossága és az, hogy mennyi ellenállással kell megküzdenie a rendszernek működés közben.
A koszos légcsatorna elsőre inkább higiéniai vagy komfortproblémának tűnhet, pedig az üzemeltetési költségekre is hatással lehet. A lerakódott por, zsír vagy egyéb szennyeződés növelheti a légellenállást, ronthatja a légáramlást, nagyobb terhelést jelenthet a ventilátoroknak, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendszer több energiát használjon fel ugyanahhoz a teljesítményhez.
Ezért a légcsatorna tisztítása energiahatékonysági, fenntarthatósági és üzemeltetési szempontból is fontos feladat, különösen nagyobb épületekben, ipari létesítményekben, irodaházakban, szállodákban, egészségügyi intézményekben és középületekben.
Mi történik, ha lerakódás kerül a légcsatornába?
A légtechnikai rendszer tervezett működéséhez megfelelő légmennyiségre és szabályozott légáramlásra van szükség. Ha a légcsatornákban, befúvókban, elszívókban vagy más rendszerelemekben szennyeződés rakódik le, az akadályozhatja a levegő útját.
A lerakódás többféle lehet:
- poros szennyeződés,
- zsíros lerakódás,
- szálas anyagok, textilpor, ipari por,
- nedvességhez kapcsolódó szennyeződés,
- elhasználódott vagy nem megfelelően működő szűrőkből származó lerakódás,
- konyhai rendszerekben zsír és olajos szennyeződés.
Minél nagyobb a lerakódás mértéke, annál nagyobb lehet a rendszer ellenállása. Ez azt jelenti, hogy a ventilátoroknak nagyobb energiára lehet szükségük ahhoz, hogy ugyanazt a légmennyiséget biztosítsák.
Egy szennyezett légcsatorna tehát nemcsak „koszosabb rendszer”, hanem potenciálisan nehezebben és drágábban üzemeltethető rendszer is.
Miért fogyaszthat többet egy szennyezett légtechnikai rendszer?
A légtechnikai rendszer működése leegyszerűsítve azon alapul, hogy a ventilátorok meghatározott mennyiségű levegőt mozgatnak a légcsatornákon, szűrőkön, hőcserélőkön, befúvókon és elszívókon keresztül. Ha bármelyik ponton nő az ellenállás, a rendszer hatékonysága romolhat.
A koszos légcsatorna és a kapcsolódó szennyeződések több módon is növelhetik az energiafelhasználást:
- beszűkülhet a légáramlás útja,
- nőhet a nyomásveszteség,
- a ventilátorok nagyobb terhelés mellett működhetnek,
- romolhat a rendszer szabályozhatósága,
- egyes zónákban nem jut elég levegő a helyiségekbe,
- a rendszer hosszabb ideig vagy magasabb teljesítményen üzemelhet.
Ehhez gyakran hozzáadódik a szűrők állapota is. Egy eltömődött vagy nem megfelelően kiválasztott szűrő jelentősen növelheti a nyomásesést. Ha a rendszerben egyszerre van jelen szennyezett légcsatorna, telített szűrő és pontatlan beszabályozás, az már érezhető energiahatékonysági problémát okozhat.
Mekkora megtakarítás érhető el a légcsatorna tisztításával?
A pontos megtakarítás mindig az adott rendszer állapotától, méretétől, üzemidejétől, ventilátor-teljesítményétől, szűrőitől, beszabályozásától és energiaárától függ.
Nemzetközi kutatások alapján a professzionális HVAC-tisztítás jelentős energiahatékonysági javulást eredményezhet bizonyos rendszerekben. Egy Energy and Buildings folyóiratban megjelent vizsgálat szerint a tisztított HVAC-rendszereknél a ventilátor/blower energiafelhasználásában 41-60%-os csökkenést mértek, miközben a befújt légmennyiség 10-46%-kal nőtt.
Ezek az eredmények jól mutatják, hogy a tisztításnak lehet mérhető energetikai hatása. Ez nem azt jelenti, hogy minden épületben automatikusan ekkora megtakarítás érhető el. A tényleges eredmény a kiinduló állapottól függ. Egy erősen szennyezett, nagy üzemidejű rendszerben nagyobb potenciál lehet, míg egy rendszeresen karbantartott, jó állapotú rendszerben kisebb változás várható.
Forintos példa: mennyi lehet az éves megtakarítás?
Az üzemeltetők számára a százalékos értékek mellett sokszor fontosabb kérdés, hogy mindez forintban mit jelenthet.
Vegyünk egy egyszerű példát.
Ha egy légtechnikai rendszer ventilátorainak éves villamosenergia-költsége 2 000 000 Ft, és a tisztítás, szűrőcsere vagy beszabályozás hatására 10% energia-megtakarítás érhető el, akkor az éves költségcsökkenés körülbelül:
2 000 000 Ft × 10% = 200 000 Ft / év
Nagyobb rendszereknél ez az összeg jelentősen magasabb lehet. Például:
- 5 000 000 Ft éves ventilátorenergia-költség esetén 10% megtakarítás kb. 500 000 Ft évente,
- 10 000 000 Ft éves költség esetén 10% megtakarítás kb. 1 000 000 Ft évente,
- 10 000 000 Ft éves költség és 15% megtakarítás esetén kb. 1 500 000 Ft évente.
Ez természetesen csak szemléltető példa. A tényleges megtakarítás kiszámításához ismerni kell többek között a rendszer teljesítményét, üzemidejét, az aktuális energiaárat, a nyomásviszonyokat, a légmennyiséget, a szűrők állapotát és a tisztítás előtti-utáni mérési adatokat.
Hogyan kapcsolódik mindez a fenntartható üzemeltetéshez?
A légtechnikai rendszerek energiafelhasználása jelentős részt képviselhet egy épület üzemeltetési költségeiben. Ha a rendszer a szükségesnél nagyobb ellenállással működik, az nemcsak pénzügyi kérdés, hanem fenntarthatósági szempontból is kedvezőtlen.
Egy tisztább, jobban karbantartott rendszer hozzájárulhat:
- az alacsonyabb energiafelhasználáshoz,
- a kisebb üzemeltetési költséghez,
- a berendezések hosszabb élettartamához,
- a jobb beltéri levegőminőséghez,
- a tervezhetőbb karbantartáshoz,
- és az épület fenntarthatóbb működéséhez.
Mikor gyanakodhatunk arra, hogy a rendszer energiahatékonysága romlott?
Nem mindig egyértelmű, hogy a magasabb energiafogyasztás mögött a légtechnikai rendszer szennyeződése áll. Vannak azonban olyan jelek, amelyek alapján érdemes ellenőriztetni a rendszert.
Ilyen figyelmeztető jel lehet, ha:
- a rendszer energiafogyasztása emelkedik,
- a ventilátorok nagyobb teljesítményen működnek,
- romlik a légáramlás,
- egyes helyiségekben nem megfelelő a légcsere,
- a szűrők gyorsabban telítődnek,
- zajosabbá válik a működés,
- a befúvóknál vagy elszívóknál látható szennyeződés jelenik meg,
- régóta nem történt légcsatorna-tisztítás vagy állapotfelmérés.
Ilyen esetben érdemes nemcsak a villanyszámlát figyelni, hanem a rendszer műszaki állapotát is felmérni. A tisztítás szükségességét dokumentált állapotfelmérés alapján lehet megalapozottan eldönteni.
Miért fontos a mérés és dokumentálás?
Az energiahatékonysági javulás akkor értékelhető igazán, ha mérhető adatok állnak rendelkezésre. A tisztítás előtti és utáni állapot összehasonlítása segíthet megmutatni, hogyan változott a rendszer működése.
Érdemes figyelni például:
- a légmennyiségre,
- a nyomásviszonyokra,
- a szűrők nyomásesésére,
- a ventilátorok működésére,
- az energiafelhasználásra,
- a rendszer szabályozhatóságára.
Összegzés: a koszos légcsatorna rejtett költséget jelenthet
A koszos légcsatorna hatása érezhető lehet. Ronthatja a légáramlást, növelheti a rendszer ellenállását, terhelheti a ventilátorokat, és hozzájárulhat a magasabb energiafogyasztáshoz.
A légcsatorna tisztítása ezért nemcsak higiéniai vagy komfortszempontból fontos, energiahatékonysági oldalról is. Egy tisztább, jobban karbantartott rendszer kiszámíthatóbban működhet, csökkentheti az üzemeltetési költségeket, és támogathatja a fenntarthatóbb épületüzemeltetést.
A pontos megtakarítás minden esetben rendszerfüggő, de a szakmai tapasztalatok és kutatások alapján a tisztításnak mérhető hatása lehet az energiafelhasználásra, különösen nagyobb, intenzíven használt vagy régóta nem tisztított rendszereknél.
Kérj energiahatékonysági szemléletű légcsatorna-felmérést az Ecoventtől
Ha szeretnéd tudni, hogy a légtechnikai rendszer állapota hogyan hat az energiafogyasztásra, érdemes szakértői állapotfelmérést kérni.
Az Ecovent komplex légtechnikai szemlélettel segít a légcsatornák tisztításában, a szellőzőrendszerek állapotfelmérésében, fertőtlenítésében, karbantartásában és szükség esetén a rendszer beszabályozásában. A dokumentált felmérés alapján pontosabban meghatározható, hol jelentkezik veszteség, és milyen beavatkozással tehető hatékonyabbá az üzemeltetés.
Kérj ajánlatot légcsatorna-tisztításra, és csökkentsd a szennyezett rendszerből adódó rejtett üzemeltetési költségeket.
